Tanulásmódszertan - Kereskedelmi értékesítő
Tanulásmódszertan - Kereskedelmi értékesítő
Nyers szöveg:
NETTÓ ÁR, ÁFA ÉS BRUTTÓ ÁR
Amikor egy üzletben vásárolunk, a termék mellett általában azt az összeget látjuk feltüntetve, amelyet a vásárlónak ténylegesen ki kell fizetnie. Ezt az összeget bruttó eladási árnak nevezzük. A kereskedelemben azonban fontos különbséget tenni a nettó ár, az áfa és a bruttó ár között.
A nettó ár az az összeg, amely még nem tartalmazza az általános forgalmi adót, vagyis az áfát. Az áfa egy fogyasztást terhelő adó, amelyet a termékek és szolgáltatások értékesítése során kell megfizetni. Magyarországon az általános áfakulcs 27 százalék, de bizonyos termékekre és szolgáltatásokra eltérő, kedvezményes áfakulcs vonatkozhat.
A bruttó ár a nettó ár és az arra felszámított áfa összege. Ha egy termék nettó ára 10 000 forint, és 27 százalékos áfakulcs vonatkozik rá, akkor az áfa összege 2 700 forint. A bruttó ár ebben az esetben 12 700 forint.
A bruttó ár kiszámításához a nettó árat meg kell szorozni az 1 + áfakulcs értékével. 27 százalékos áfa esetén ez azt jelenti, hogy a nettó árat 1,27-tel kell megszorozni.
Például egy 20 000 forintos nettó árú termék 27 százalékos áfája 5 400 forint. A termék bruttó ára 25 400 forint. A számítás: 20 000 × 1,27 = 25 400.
A nettó ár kiszámítása akkor szükséges, ha a bruttó árból szeretnénk meghatározni az áfa nélküli összeget. Ilyenkor a bruttó árat 1,27-tel kell elosztani, ha 27 százalékos áfakulccsal számolunk.
Például ha egy termék bruttó ára 25 400 forint, akkor a nettó ár 25 400 ÷ 1,27 = 20 000 forint. Az áfa összege ebben az esetben 5 400 forint.
Fontos, hogy a 27 százalékos áfa nem azt jelenti, hogy a bruttó ár 27 százalékát kell áfaként levonni a bruttó árból. A 27 százalékot a nettó árra számítják rá. Emiatt ha egy termék bruttó ára 12 700 forint, abból nem úgy kapjuk meg az áfa összegét, hogy 12 700 × 0,27 értéket számolunk. Először a nettó árat kell meghatározni.
A kereskedelemben az eladási ár meghatározásakor más fogalmakkal is találkozhatunk. Az árrés az eladási ár és a beszerzési ár közötti különbség. Az árrés biztosít fedezetet többek között a kereskedelmi tevékenység költségeire és a vállalkozás eredményére.
Ha egy üzlet egy terméket 6 000 forintért szerez be, majd 8 000 forintos nettó áron értékesíti, akkor az árrés 2 000 forint. Az árrés kiszámítása: nettó eladási ár − beszerzési ár = árrés.
Az eladási ár és a vásárló által fizetett összeg között ezért több lépés is lehet. A kereskedőnek ismernie kell a termék beszerzési árát, az alkalmazott árrést, az áfakulcsot és a végső bruttó eladási árat.
Egy termék árának kiszámításánál mindig fontos megállapítani, hogy az adott összeg nettó vagy bruttó érték-e. Ha ezt összekeverjük, könnyen hibás eredményt kaphatunk.
A kereskedelemben a vásárló számára általában a bruttó ár a legfontosabb, mert ezt az összeget kell ténylegesen kifizetnie. A kereskedelmi dolgozónak azonban a nettó és a bruttó értékek közötti összefüggéseket is ismernie kell.
A számításoknál különösen fontos a megfelelő áfakulcs használata. Nem minden termékre ugyanaz az áfakulcs vonatkozik, ezért a gyakorlatban mindig ellenőrizni kell, hogy az adott termék esetében melyik adómértéket kell alkalmazni.
A nettó ár, az áfa és a bruttó ár közötti kapcsolat egyszerűen összefoglalható. A nettó árhoz hozzáadjuk az áfát, így megkapjuk a bruttó árat. Ha a bruttó árból szeretnénk visszakapni a nettó árat, akkor a megfelelő áfakulccsal növelt szorzóval kell osztani.
A kereskedelmi munkában ezeknek a fogalmaknak a pontos ismerete azért fontos, mert az árak helyes kezelése hatással van a vásárlók tájékoztatására, a pénztári munkára, az árazásra és a kereskedelmi elszámolásokra is.
